Középkori vártorony, reneszánsz királyi palota, gótikus, barokk és a magyar népi szecesszió jegyeit magán viselő templom, sziklakápolna, kálvária, millenniumi emlékhely, országzászló egyaránt része a gazdag programnak. Kirándulásunk során többször hajókázva a Duna bal és jobb partján is járunk, közben hosszasan csodálhatjuk – a Magyarországon egyedülállóan – a hegyvonulatok által közre zárt folyó varázslatos látványát. Egy népszerű termelői piac segítségével betekintést nyerhetünk a Dunakanyar életérzésébe is. Nézelődünk, vásárolunk, megkóstoljuk az ízletes portékákat, közben kapcsolatba kerülhetünk a bájos helyi emberekkel. Napunkat átszövi a történelem, a hazaszeret, a kultúra, a népművészet, az építészet és a hit világa.
“Reggeli találkozónkat követően vonattal utazunk programunk első állomására, Nagymarosra. Mintegy háromnegyedórányi utazás után érkezünk meg a Duna bal oldalán fekvő városba. Még útközben megismerkedünk a séták során alkalmazott audiós eszköz használatával, melynek segítségével, a megfelelő távolságot megtartva, séta közben is kényelmesen hallgathatjuk idegenvezetőnket és a közreműködő helyi vezetőket.
A vasútállomásról negyedórányi sétával érjük el első programhelyszínünkre, a Szent Kereszt Felmagasztalása templomhoz.
A templomhoz érve, Szent Istvánt és a királynét, Boldog Gizellát ábrázoló egész alakos bronzszobor fogad bennünket. István király az országalmát, míg Gizella királyné a templom makettját tartja a kezében. A templomot helyi vezető segítségével ismerhetjük meg. Az 1300-as évek első felében alapított templom tornyát a század végén kezdték építeni, és a zárókövén látható évszám szerint 1509-ben fejezték be. A késő gótikus stílusú eredetileg négyszintes torony alja négyzet alakú, de a második szinttől kezdve nyolcszög formájú, belsejét különleges csillagboltozat fedi. A török megszállás idején megrongálódott templomot barokk stílusban építették újjá, így a boltozat mellett a berendezése és toronysisakja is a stílusirányzat jegyeit viseli. A templom hajójának jobb oldalán befalazott gótikus kapukeretet és ablakokat látunk. Említésre méltó a szószék és a keresztelőmedence gazdag díszítettsége is. A sok szépség mellett arra is lesz időnk a hely szellemének hívószavára egy percre elcsendesedjünk.
Szombat lévén a templom csendjét a közeli termelői piac nyüzsgő hangulata töri meg. A város főterén tavasz kezdetétől az ősz végéig, hétről hétre ekkor kínálja eladásra portékáját a Dunakanyar gazdáinak színe java, akik egytől egyig a hagyomány, a kétkezű munkát és a minőséget képviselik. Óvatosan vásároljunk, mert még néhány kilométer séta és a Kálvária-dombhoz valamint a Salamon-toronyhoz vezető emelkedők is várnak ránk!
A szabadidő végeztével lesétálunk a hajóállomásra. A hajójegyek átvételig rövid sétát tehetünk a part menti sétányon, mindeközben a Duna, a túlparton látható Visegrádi-hegység vonulata, a Fellegvár valamint a Salamony-torony fenséges összképe szinte vonzza a tekintetünket. A sétányon kihelyezett táblák hívják fel figyelmünket a 2013. április 9-ei történelmi árvíz félelmetes vízszintjére.
Egykilométernyi hajózást követően a távolról már ismerős Salamon-toronyhoz vesszük az irányt. A visegrádi kettős várrendszert közvetlenül a tatárjárás után építtette IV. Béla. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette. Az alsóvárat a fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. Az alsóvár lakótornyát ismerjük Salamon-toronyként. A hatodik emeleten található a lőréses, pártázatos falakkal körülvett tetőterasz, amelyet egykoron kívülről, fából épült erkélyfolyosó ún. gyilokjáró övezett. A török idők után elhagyatott lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes irányította.
Ennyi látnivaló és élmény után jól esik egy kicsit megpihenni, így mielőtt tovább indulnánk, ebédszünetet tartunk. Kedvünkre elfogyaszthatjuk a gondos kezek által készített, ízletes hazait vagy ebédidőnket az uralkodó stílushoz hűen a Renaissance étteremben is elkölthetjük.
A szabadidőt követően közösen indulunk a Királyi Palotához, amely a középkori Magyarország egyik legpompásabb épületegyüttese volt. A palota története még Károly Róbert uralkodása alatt kezdődött. Ekkor költözött a királyi udvar Visegrádra, amely az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak is helyszínéül szolgált. Nagy Lajos király jelentősen kibővítette és európai viszonylatban is pompás palotává fejlesztette, amelyet utóda Zsigmond király is folytatott. A palota Mátyás király idején élte fénykorát. Itália után először itt jelentek meg a reneszánsz stílusjegyei. Ekkor épült a kápolna, a kerengő a loggiával, a díszlépcső, több díszkút és közöttük is az épületegyüttes leghíresebb dísze, az ezer forintos hátoldaláról is ismert Herkules-kút, melyet Mátyás király címerei díszítenek.
A török idején kifosztott és magára hagyott palota pusztulásnak indult. Kövei nagy részét elhordták, és a maradványokat betemette a hegyoldalról lemosott hordalék, hogy 1934-ben Schulek Frigyes fia, János véletlenül fedezte fel a palota eltemetett darabjait. Azóta szinte folyamatosak a régészeti feltárások, helyreállítások, és folyamatosan adják át a rekonstruált részeket a látogatók számára. Szakavatott helyivezetőnk kíséretében járjuk be a romjaiban is impozáns palota szépen rekonstruált termeit, lakosztályait, udvarait, időutazást téve a Magyar Királyság fénykorába, a XV. századba. Megtekintjük az eredetileg is a loggia centrumát ékesítő Herkules-kút másolatát valamint az eredeti kút maradványait a Kőtárban. A feltételezések szerint a gyermek Herkules szimbóluma a király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal. A Palotakertet egy Zsigmond-kori csorgókút ékesíti. A palota másik ismert műemlékének, a baldachinos Oroszlános kútnak a másolata az emeleti teraszon látható. Megtekintjük még a korhűen berendezett konyhát és a kápolnában található híres Visegrádi Madonna néven ismert reneszánsz vörös márvány domborművet is. A palota számos kulturális programnak ad otthont, ahogy a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékoknak, amelye több mint 25 éve kerül megrendezésre. A palotalátogatás után visszatérünk hajóállomásra, hogy onnan Zebegénybe vegyük az irányt.
A közel egyórás hajóutunk során nem tudunk betelni az elénk táruló Dunakanyar szépségével. A zárt és nyitott terekkel is rendelkező kirándulóhajónknak köszönhetően könnyen alkalmazkodhatunk a változó időjárási viszonyokhoz is.
Zebegénybe érve első sétánk a Kós Károly erdélyi polihisztor és Jánszky Béla tervei alapján szecessziós stílusban épült Havas Boldogasszony plébánia templomhoz vezet, amelyet az erdélyi fatemplomok mintájára terveztek. A boltozott szentély zárófalán a Makkosmáriára visszaszállított kegykép másolata van. A templomot figyelemre méltó színes üvegablakok és freskók díszítik. A diadalív oldalait az 1760 körül, barokk stílusban készült Szent Kereszt oltár és szószék díszíti. Az Ecce Homo faszobor a XVII. század első felében készült.
A templomlátogatás után a Kálvária-dombra indulunk. A kápolnához vezető út mellett kilenc stációs ház mellett haladunk el, mindegyik kis fülkében Jézus keresztútját ábrázoló öntöttvas képek láthatók. A kálvária 10., 11., 12. és 13. stációképe a kápolna külső falán található, míg a 14. stációkép a kápolna belső falán került kihelyezésre, ahogy a szent sír feletti Krisztus sírba tétele című nagy méretű festmény is, melynek külön érdekessége, hogy az ábrázolt bibliai személyek keleti arcvonással rendelkeznek.
A Kávária-hegyen eltöltött szabadidőnk alatt kitekinthetünk a Kós Károly-kilátóból valamint felkereshetjük a 1930-as években készült, Magyarország ezeréves határait és történelmét szimbolizáló országzászlót és a Trianon vagy hősi emlékművet. Mindkét helyszínről festői panoráma nyílik a Dunakanyarra.
A Kálvária-dombról lefelé sétálva kívülről megtekintjük a község sziklába vájt szentélyét.
A gazdag programunk végeztével a vasútállomásra sétálunk. A vonatunk az esti órákban indul vissza Budapestre, ahová mintegy órányi utazást követően érkezünk meg.
A feltüntetett programok felkeresésének, megvalósulásának sorrendje változhat.
